Az idei évben a Miskolci Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő EFOTT2014 fesztiválon Magyarországon egyedülálló eseménynek lehettek szemtanúi a Miskolcra látogatók. A fesztivál utolsó napján a méltán népszerű Carbonfools zenekar koncertje előtt egy „Stabilo Color Party” elnevezésű projekt valósult meg.
A projekt során a vállalkozó szellemű fesztivállakók egy elkerített területen gyülekeztek, majd a nagyszínpad óriáskivetítőjén látható időmérő visszaszámlálásának lejártakor a korábban megkapott festékporos tasakokat a magasba dobták, lenyűgöző szín kavalkádot alkotva és felfokozott hangulatot teremtve ezzel a következő koncertekhez.
Erről a különleges és látványos eseményről egy több kamerás, előre megszervezett és rendezett felvétel készült, mely során a megrendelő külön kérése volt a lassított jelenetek beillesztése, ezért a stábnak ezt mindenképp minőségi képmegjelenés mellett kellett kiviteleznie.
A manapság használt DSLR technika ugyan képminőségben gyönyörű, de 60 FPS-nél (képkocka/másodperc) nagyobb lassításra nem képes, és azt is csak HD 720P felbontásban. Ennek orvoslására merült fel a Sony által gyártott, 2012-ben megjelent egyik új kamera, a Sony NEX-FS700, ami merőben eltér a DSLR-ektől mind tudásban, mind kezelésben. A kamera felépítése leginkább egy téglára emlékeztet, ez a kézből való felvételeknél nem a legelőnyösebb, de nem is zavaró, mivel a kameratesthez csatlakoztatható egy markolat.
A váz egy 11,6 millió képpontos effektív felbontással rendelkező 35mm-es EXMOR CMOS érzékelőt kapott, melyből 4K-s rögzítés esetén 8 megapixelt hasznosít, igaz, alap esetben a kamera csak külső 4K rögzítő egységgel képes a nagy felbontás rögzítésére, de a kamerához érkező software-frissítéssel már külső kiegészítő nélkül is alkalmas lesz erre. Ez a funkció, hogy a kamera képes ebben a felbontásban képet rögzíteni, csak az egyik erős tulajdonsága, a másik a slow motion (lassított felvétel). Azok a kamerák, amelyek képesek a komolyabb lassított képrögzítésre, ami a 100-120 képkocka/másodperctől indul, elég magas áron érhetők el. Ezzel szemben a Sony a kamera vázát, mivel más kiszerelésben is elérhető, de erről majd később – a megjelenésekor 8000 USA dolláros áron tette elérhetővé, ami nagyjából 2 millió forintnak felel meg.
Ezzel óriási médiafigyelmet kapott a gép, mivel egy hasonló lassításra képes kamera ennek az árnak a duplájától, sok esetben a triplájától indul. De akkor nézzük is pontosan, hogy mire is képes az FS700. A Super Slow Motion kamera 120 képkocka/másodperc vagy 240 képkocka/másodperc sebességgel rögzíti a videókat 1080p-ben. Ez már bőven kielégíti a filmkészítők vágyait, mivel ennél nagyobb lassítást általában már nem alkalmaznak filmekben, csak ismeretterjesztőkben, ahol direkt a minél nagyobb lassítás kihangsúlyozása a cél, de ezekre külön speciális kamerákat használnak.
Az érdekesség, hogy a kamera képes 480 vagy akár a 960 képkocka/másodperces képrögzítésre is akár, de ezt már nem képes 1080p (FullHD) minőségben rögzíteni, de még teljesen elfogadható képpel jeleníti meg. A gép objektíve természetesen szabadon cserélhető. Alapesetben a Sony csajét bajonettes objektívei csatlakoztathatók a vázra, ezáltal kompatibilisek a régebbi Sony FS sorozat lencséivel is. Az E-mountnak köszönhetően viszont egy egyszerű adapterrel (pl: Canon EOS, M42) ráhelyezhető bármilyen SLR és DSLR optika, ami egy olyan stábnak, aki DSLR gépet használ óriási előny, nem kell külön bajlódni ugyanis a kamerához való optikákkal.
Különösen nagy pozitívum, hogy régi SLR, azaz analóg fényképezőgép optikák is kompatibilisek a géppel, mivel a régi Carl Zeiss optikákat sokan használják filmezésre a mostani digitális gépeken, mert az optikák rajza és fényereje sokszor a mai felső akár L kategóriás Canon optikáknál is jobb viszont árukban a töredékéért beszerezhetők, mivel már réginek számítanak.
Ha egy ilyen kamerával rendelkezünk, a világ bármely részén dolgozhatunk vele, mivel mi magunk választhatjuk ki, hogy NTSC-be vagy PAL-ba akarjuk e rögzíteni az anyagot. Ezek a formátumok a televíziózásban használt szabványok, melyek a kép felbontását és a képfrissítési arányokat adják meg. Európába a PAL, míg Amerikába az NTSC az elterjedt.
A korábbi szériák után nem maradt ki végre a beépített ND szűrő sem. Ez a funkció nagyon megkönnyíti az operatőr munkáját erős napsütésben. Az ND szűrőt fotósok is ugyan úgy használják, ez a szűrő leginkább egy napszemüveg lencséjéhez hasonlítható, sötétíti a képet, és szűri a tűző nap fényét, így elérhető szélsőséges esetben is a kis mélységélesség. A kamerába beépített szűrőnek köszönhető egy gomb megnyomásával állíthatóak több fokozatban a szűrés mértékei. Ha ez nem lenne a vázba beépítve, az optika elé helyezett ND szűrő üveglapokkal kéne helyettesíteni, ami nem annyira komfortos, és főként elég költséges, mivel egy 10×10 centis üveg ND szűrő kb 40-50 ezer forint körül mozog.
A kamera emellett rendelkezik arcfelismerő programmal, és autófókusza révén mindig rajta marad a beszélő vonásain az élesség. Egy ilyen funkció főleg mozgásban lévő felvételeknél jó (pl: riportok), mivel ezekben a helyzetekben az operatőrnek együtt kell mozogni a szereplővel, akkor gyakran kimehet a fókuszból, és kis mélységélesség mellett elég nehéz szabad kézzel utána húzni az élességet. 3GHD-SDI és HDMI csatlakozókkal is rendelkezik, így bármikor továbbít kimenő digitális jeleket, ha netán egy kontrol monitort vagy más eszközt kötnénk rá.
Visszatérve a korábban említett kiszereléshez, összesen két féle formában érhető el. Az egyik, ahol csak a váz jár, a másik kiadásban kapunk hozzá egy 18-200mm gyújtótávú f/3.5-6.3 fényerejű objektívet.
Összegezve a kamera a maga árkategóriájában verhetetlen, mivel hatalmas tudást kapunk az áráért, és még hosszú évekig korszerű maradhat a 4K felbontásnak köszönhetően, mivel ez még napjainkban sem igazán elterjedt.
/Egly Viktor/
az elkészült videó:
forrás: https://pro.sony.com/bbsc/