Fontosak a korosztályi vallomásos filmek, mert a történelem egy időszakának összegző, még ha szubjektív lenyomatát is adják. Fontos film Schiffer Pál és Sipos Andrásé is, mert egy olyan nemzedék szólal meg benne, akiknek szavaira – akikére még lehet -, érdemes lenne figyelni.
„Korosztályunk a háborút gyermekfejjel megélt, ma hatvanasoké, jó részének apja a fronton, hadifogolytáborokban, koncentrációs táborban pusztult el. Akinek apja túlélte a megpróbáltatásokat, annak megtört az élete is, nem szolgálhatott igazi példával gyermekei számára. A mi eszmélésünkkor ért véget egy ‘békebeli’ világ, mely öröknek tűnt, értékei még a XIX. századból éltek tovább. Ezt a XX. század negyvenes évei kataklizmája eltörölte. Mi már új értékrend szerint váltunk felnőtté és kerültünk szembe apánkkal. Filmünkben olyan vallomások (Gergely Ágnes, Kézdy György, Simó Sándor, Sváby Lajos, Szabados György, Ungvári Rudolf, Utassy József, Szabó István) hangzanak el, melyek megvilágítják nemzedékünk életének egy nagy hiátusát.” (Apaképek. Duna 2, november 8., kedd, 20:25)
Csütörtökön is belehúz a Duna: 20:40-től a 2-esen Pörös Géza filmjét vetíti a Lengyel Hadsereg egykori főparancsnokáról, Edward Rydz-Śmigły marsallról, elmesélve életútját, azon belül is magyarországi bujkálásának történetét (Töredékek egy fővezér életéből), majd
23:10-től az 1-esen láthatunk egy finom, poétikus filmet Berlinről, hol madártávlatból, az égből közelítve a város felé, hol kis utcákon, tereken, kapualjakon át betekintve az ott élő emberek, művészek otthonába.
Pénteken 20.20-kor ugorjunk a Duna 2-re, ahol Domokos János Palimpszesztjét nézheti meg, aki eddig lemaradt róla. A “palimpszeszt”olyan írás- alapanyagot jelent, amelyben az eredeti írást eltávolították, és helyébe újat írtak, ám az eltávolított írás hagyhat olyan nyomot, hogy újraolvasása lehetségessé váljék. Gusztav Spet jelentős filozófus volt, akit 1935-ben életművének letörlésére, eltávolítására ítélt a sztálini terror. Száműzték, majd 1937-ben Tomszkban kivégezték, halálát elhallgatták, a családja is csak 1989-ben tudta meg az igazságot. A film Spet 92 éves lánya, Marina segítségével kísérli meg apja, s egyúttal egy megsemmisített orosz világ részbeni újraolvasását.
S ha lúd, legyen kövér, hisz legközelebb csak vasárnap ülünk le a tévé elé, a Duna 1 23.30-tól megismétli A raszta vallás, avagy Bob Marley misztikája című argentin dokumentumfilmet, benne a raszta vallás híres képviselőivel, Bob Marley özvegyével és egykori együttese, a Wailers tagjaival.
A család, amely szembeszállt Hitlerrel. Amikor a fasiszta Németország 1939-ben megszállta Lengyelországot, a Frydman család több millió zsidóhoz hasonlóan halálra ítéltetett. Roman Frydman, a vagyonos ügyvéd nem sokkal azután eltűnt, hogy csatlakozott a lengyel hadsereghez.
Felesége, Lucja és két kislányuk a varsói gettóba került, ahol ezrek haltak meg betegségekben és az éhezéstől, még mielőtt megkezdődtek volna a tömeges deportálások a treblinkai koncentrációs táborba. Annak, hogy a család bármely tagja is túléli a háborút, nagyon kicsi volt az esélye. Annak, hogy mind a négyen visszatérnek, és aztán meg is találják egymást, gyakorlatilag nulla volt az esélye. És mégis: mindannyian megmenekültek a haláltól, és a család 1945-ben csodával határos módon újra egyesülhetett.
